Mikor megérkeztem felmentem a fürdőbe készülődni. Mégse ölhetek rondán embereket. Magamhoz képest gyorsan kész lettem. Felkaptam a kedvenc fekete csipkés ruhámat és a platform cipőmet. Kisminkeltem magam majd elindultam az étterembe. Betipegtem az ajtón majd leültem egy asztalhoz ahonnan jól beláthatom a teret. Nem telt bele pár perc és ez a Parker nevezetű egyén lépett be az ajtón. Helyet foglalt majd rendelt valamit. Akcióba léptem és felálltam az asztalomtól. Elsétáltam az övé elött és hanyatt vágtam magam mintha elestem volna. Azonnal felpattant és odasietett hozzám.
- Jézusom. Jól vagy?- kérdezte aggódva.
- Igen, kutya bajom.- mondtam színlelve a fájdalmamat. Komolyan ezért az alakításért Oscar Díjjat is kaphatnék.
- Nem úgy tűnik. Várj had segítsek felállni.- mondta és felhúzott a padlóról.
- Köszönöm.- mondtam egy műmosollyal. Legszivesebben már most megöltem volna... de nem nyilvános helyen nem lehet.
- Parker Hale.- nyújtotta felém jobb kezét.
- Kendra Smith.- kezet fogtunk. Mindig más nevet használok nehogy rám tudják bizonyítani a gyilkosságokat.
- Meghívhatlak egy italra?
- Persze, köszönöm.- válaszoltam majd leültünk az asztalhoz. Rendelt egy koktélt kettőnknek közben elcseverésztünk minden baromságról. Mikor megittuk felajánlotta, hogy hazakísér. Elindultunk, közben beszélgettünk. Szerencsére hamar hazaértem.
- Van kedved bejönni?- rebegtettem pilláimat.
- Persze, miért ne.- mondta és bementünk a házba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése